2017. december. 15. Köszöntjük nevű látogatónkat.
2017. december. 15. Köszöntjük nevű látogatónkat.

Kegyelem Éve

2017. november. 21.

Advent első vasárnapjától új egyházi év kezdődik, és új tematikus évet kezd a Szatmári Római Katolikus Egyházmegye.

A Lelkipásztori Napok alkalmával, november 18-án, szombaton mutatta be Barta Barnabás püspöki titkár, ifjúsági- és ministránslelkész a hamarosan életbe lépő pasztorális tervet, amely a Kegyelem Éve címet hordozza.

Sokat imádkoztunk és dolgoztunk azért, hogy olyan pasztorális tervet készítsünk híveink és papjaink számára, amely szükséges és gyümölcsöző lehet – kezdte előadását a püspöki titkár. „A részünkről megtettük, amit Isten kért tőlünk, de a következő évek gyümölcsei attól függnek legnagyobb részben, hogy milyen lelkesedéssel fogadják a tervet azok, akik számára készült. Isten kegyelme, csak akkor működik bennünk, ha mi nyitottá válunk számára, és felhasználjuk az általa sugallt lehetőségeket, segítséget.”

Az utóbbi pasztorális terv négy évet ölelt fel: két naptári évet szántak az Önátadás Évének és szintén kettőt a Krisztus-közösség Évének. A Kegyelem Éve tematikája valójában három évben kerül kibontásra. Előkészítésében figyelembe vették a világegyházban meghirdetett pasztorális évet, illetve a 2020-ban Magyarországon megrendezésre kerülő Eukarisztikus Kongresszust. Barta Barnabás ugyanakkor hozzátette, amikor a Kegyelem Éve nevet adták a pasztorális koncepciónak, az emberi élet megvalósulását tartották szem előtt. Olyan tematikát akartak, amely az egész emberi életet átöleli, annak bizonyos szakaszait átelmélkedve – hogyan működött és működik Isten kegyelme a bizonyos időszakokban?

Az első évben a gyerek és fiatal generáció, illetve a gyerek és fiatal kor kerül a középpontba. Ezzel harmonizál, hogy Ferenc pápa, a 2018-as, rendes püspöki szinódust a „Fiatalok, a hit és a hivatástisztázás” témában hirdette meg. Ennek folytatásaként, a második évben a felnőttek, a házasság és hivatás témái kerülnek feldolgozásra, a harmadik évben pedig az idősek, betegek és gyászolók témaköre. Ebben a folyamatban szerves részekként megjelennek a szentségek, mint a kegyelem közvetítői.

„Értelemszerűen első évben a keresztség és a bérmálás kerülnek említésre és feldolgozásra, melyekben, jó esetben gyermek- és fiatalkorában részesedik az ember. A második évben a bűnbánat, a házasság, valamint az egyházi rend, a harmadik évben pedig a betegek kenete és az Oltáriszentség jelennek meg. Az Oltáriszentségről való elmélkedésünk egybeesik a Magyarországon megrendezésre kerülő Eukarisztikus Világkongresszussal. A segédanyagok szerkesztésében észrevehetjük a következetességet az Egyház négyes küldetése alapján: liturgia, katekézis, közösségépítés és szeretetszolgálat.”

Az aktuális évben szereplő téma, nem csak az adott korosztályt célozza meg, hanem minden hívőt, függetlenül az életkorától, kérve, hogy minden esetben vonatkoztassák a saját életükre: „Példának okáért, a gyerek és fiatal témában is saját magamat tekinthetem, hogyan hat rám és mit jelent számomra a keresztségem és bérmálásom? Hogyan éltem meg a kapott kegyelmeket? De azon is elmélkedhetünk, hogy a ránk bízottak, utódaink, a példánkat látva mennyire együttműködőek Isten kegyelmével? Minden évet úgy tekinthetek, mint saját aktuális, már átélt, vagy eljövendő élethelyzetet.”

A következő három év lelkipásztori törekvéseiben a híveket olyan reflexióra szeretnék rávezetni, hogy mindenben Isten perspektíváit keressék: „Abból induljunk ki, hogy Isten hogyan lát minket? Minden személyes és közösségi élethelyzetünket úgy közelítsük meg, és úgy próbáljuk megélni, ahogyan azt Ő szeretné látni, ahogyan azt a kegyelmével Ő kínálja nekünk. Célunk tudatosítani, hogy Őáltala, Ővele, Őbenne, a kegyelem állapotában lehetünk már itt a földi életben is. Vajon nem mi lépünk ki újra és újra ebből a kegyelmi állapotból? Érdemes ezeket a folyamatokat érthetővé tenni, orvosolni. Hagyjuk a Szentháromságos Istent, hogy megérintse a szívünket! Ő teszi láthatóvá, érthetővé az élethelyzeteket, azok hátterét, gyökereit. Isten kegyelme tesz képessé minket arra, hogy a jó tettekben is megtestesüljön, konkrét életté váljon, és így az imádság, a beszélgetés vetéséből a megvalósítás gyümölcseit is megteremjük. Ebben a folyamatban a különböző személyek, a meglévő hitmélyítő és plébániai vagy lelkiségi csoportok, ki-ki a maga lehetőségei szerint szeretettel és felelősséggel kamatoztatja az Istentől kapott kegyelmet, talentumot” – tette hozzá Barta Barnabás püspöki titkár.

A pasztorális tervnek megfelelően korosztályok, lelkipásztori célok, plébánián betöltött és vállalt szerepek szerint árnyalt és bontott a következő évek segédanyaga is, amely már elkészült és hamarosan eljuttatják a Szatmári Római Katolikus Egyházmegye plébániáira.