2017. szeptember. 24. Köszöntjük nevű látogatónkat.
2017. szeptember. 24. Köszöntjük nevű látogatónkat.

Pasztorális Terv

TEMATIKUS ÉVEK KONCEPCIÓJA
2014-2017
Az elmúlt 10 éves tematikus ciklus hozadéka:
Hálával tartozunk az Isteni Gondviselésnek, hogy az egyházmegyei zsinattal kezdődően egy 10 éves, megtervezett lelkipásztori cikluson vezetett végig bennünket. A 2004-es Jubileumi Zsinati Év, a 2005-ös Eukarisztia Éve, a 2006-7-es Biblia Évei, a 2008-as Imádság Éve, a 2009-es Szent Pál Év, a 2010-es Hivatások Éve, a 2011-es Szeretetszolgálat Éve és Boldog Scheffler János püspökünk boldoggá avatási éve, s lezárásként a 2012-13-as Misszió Évei számtalan kegyelmi kincs szerzésére adtak lehetőséget. Ezek a tematikus évek a Szent Pál Évével fordulva két részre bonthatók. Az első rész 5 éve az Istenben való elmerülést szolgálta, azt tűzve ki célul, hogy megerősödjünk a hitünkben. A második öt év alapszándéka az embertárs iránti szeretetben való felbukkanás volt, vagyis azt célozta meg, hogy a hitünket tanúságtevő módon megéljük és tevékeny módon felmutassuk a világban.
Az elmúlt ciklust kiértékelő felmérések alapján mondhatjuk, hogy ebben a 10 évben sok nagyon jó ötlet és kezdeményezés született, amiket életbe is ültettünk. Ezek többnyire gyakorlati dolgok voltak. Sikerült sok célcsoportot megszólítani úgy plébániai, mint egyházmegyei szinten. Sokan bekapcsolódtak a megszervezett programokba. A zsinati felkészülés idején a munkadokumentumok megbeszélése nagyon jól mozgósította a híveket, ráébresztette őket, hogy helyük van a helyi egyház életének alakításában, értékeli őket az egyház vezetése (a klérus), kikéri és figyelembe veszi a véleményüket. Ez nagyon jó mozgósítás volt. A zsinatunk után többféle szintű és jellegű rendezvénnyel tudtuk fenntartani a hívek felébredt tenni akarását és érdeklődését. A pasztorális irodák által szervezett programok és képzések segítettek a hívek keresztény öntudatának felébresztésében és fejlesztésében. Ezeket szépen átvették és továbbvitték az egyes esperességek ill. plébániák. Ez által a plébániák és az egyházmegyénk felelősebb, elkötelezettebb és képzettebb hívekkel gazdagodtak.
Persze azt is el kell ismernünk, hogy a tervek és szándékok nem mindig és mindenütt értek célba. Néhol mintha a kifáradás jelei mutatkoznának. A kezdeti lelkesedést néhol a lanyhaság váltotta fel. Adósok vagyunk a férfiak, munkások és értelmiségiek hatékonyabb megszólításával. Van küzdeni valónk a gazdasági, politikai és demográfiai mutatókkal. De talán a liberális szekularizmus által lelki, erkölcsi tévútra vezetett emberek közömbösségének, megszólíthatatlanságának a megtapasztalása a legfájóbb. Kihívásunk van bőven a hívek lelki, erkölcsi, közösségi életének erősítése ill. javítása terén.
A következő ciklus felépítése, tematikája, mottója:
A fenti kiértékelést végiggondolva és a püspök úr szándéka szerint pasztorális tervünk továbbvitelében elsősorban lelki jellegű elmélyítést akarunk a következő ciklussal elérni.
Terveink szerint a következő lelkipásztori ciklus 2+2 évre oszlik. Az elmúlt ciklusban tapasztaltuk, hogy az egy év meglehetősen kevés egy témára. Néha mintha csak átrobogtunk volna egy-egy tematikus éven, és nem volt időnk igazán kiaknázni a benne rejlő lehetőségeket.
Eszerint a következő évek tervezett tematikája így néz ki:
2014-2015: Önátadás Éve
Ennek mottója: „Evezz a mélyre" (Lk 5,4).
Az alapul vett szentírási rész a csodálatos halfogás leírása (Lk 5,1.4-11).
2016-2017: Krisztus-közösség Éve
Ennek mottója: „Értük könyörgök" (Jn 17,9).
A hordozó szentírási rész a főpapi ima 2. és 3. része (Jn 17,6-26).
Vagyis az első két év inkább egyéni, a második két év inkább közösségi irányultságú, de nem kizárólagosan.
A tematikus évek célja:
A következő ciklus 4 évének a célja az, hogy - követve az egyház ősi, 2000 éves modelljét - először az evangélium üzenetét engedjük szívünk mélyére lehatolni, és ennek hatására megerősíteni az önátadásunkat Istennek, majd szeretnénk a helyi egyházzal együttesen megtapasztalni és megélni az Istennel ill. az egymással való összetartozásunkat, közösségünket.
Az első két évben tehát szeretnénk szív-exament tartani. Itt bibliai értelemben beszélünk a szívről, vagyis nem csak az ember érzelmeinek szimbólumaként, hanem az összes emberi adottságunk megjelenítőjeként: értelmünk, akaratunk, érzelmeink összefoglalásaként. Mind az Ó-, mind az Újszövetség szerint az ember a szívében találkozik Istennel. Isten a szíve szerint ítéli meg az embert, nem úgy, mint mi egymást olykor-olykor, „Isten ugyanis nem azt nézi, amit az ember. Az ember a külsőt nézi, az Úr azonban a szívet" (1Sám 16,7). Ily módon a szív-examennel segítünk mindenkinek elmélyíteni a személyes Isten-kapcsolatát; meghívunk mindenkit az Istennel és önmagával való találkozásra, hogy így átelmélkedje saját hivatását, adottságait, gondjait és örömeit, terheit, elakadásait, sikertelenségeit és sikereit. Ezekben az években önmagunk imádságos megvizsgálásával szeretnénk meghallani, hogy merre és hogyan indít a Szentlélek.
A második két évben az összetartozás tudatunkat erősítenénk meg. A főpapi imából kiindulva értsük meg, hogy Jézus mennyire övéinek tekintette az apostolokat és mindazokat, akik az ő szavukra hinni fognak őbenne. Jézus és az Atya közötti kapcsolat példájára éljük át mélyebben és tudatosabban a közösségünket Istennel és embertársainkkal, valamint az egymás iránti felelősségünket, amit Jézus a főpapi imájában így fejezett ki: „Amint te, Atyám bennem vagy és én tebenned, úgy legyenek ők is mibennünk, ..., hogy egy legyenek, amint mi egy vagyunk: én őbennük, te énbennem, hogy így tökéletesen egy legyenek ők is" (Jn 17,21-23).
Megvalósítás:
Az első két év lelkipásztori programjain (egyházmegyei, esperesi és plébániai szinten) megvizsgáljuk, hol vannak az elakadásaink, mikkel próbálkoztunk „egész éjjel" eredménytelenül és vajon miért, melyek azok a területei az életünknek, ahol kudarcokat éltünk meg akár az egyéni életünkben, akár családunkban, akár a nagyobb közösségben? Segítünk mindenkinek, hogy meg tudjon nyílni Jézus előtt, Vele együtt tárja fel a javításra / gyógyításra szoruló dolgait, aztán merjen Jézus felszólítása szerint beevezni élete mélyére, s ott „kivetni a hálót" - ahogy Péter mondta - „a te szavadra", vagyis megtenni azt, amire Jézus hív mindenkit személy szerint a siker, a gyógyulás és az előrehaladás érdekében. Mindez meglehetősen lelki irányú tevékenység, amihez nagyon jó segítséget ad a lelkigyakorlat, lelkivezetés, zarándoklat, szemlélődő életmód, Biblia egyéni és közösségi elmélkedő olvasása és lelki könyvek olvasása, valamint a különböző szintű rendezvényeink.
A második két év már inkább közösségi jellegű. Ezért plébánia, esperességi és egyházmegyei szinten vesszük sorra, hogy miért imádkozott Jézus a főpapi imájában: milyen megerősítésre van szükségünk, mire ösztönöz minket Jézus vele és egymással kapcsolatban, merre akar irányítani bennünket egyénileg és közösségileg? Ezt elsősorban találkozók, közös lelkinapok, közösségeken és plébániákon belüli és azok közötti, ill. esperességi és egyházmegyei szintű lelki jellegű találkozók szervezésével tudjuk kibontani. De a zarándoklatok és más közösség-formáló ill. -erősítő rendezvények szintén nagy segítséget jelentenek itt is.