Július 9-én szombaton, és 10-én vasárnap tartotta a két újonnan felszentelt pap elsőmiséjét.
Először vált az ostya Krisztus testévé, a bor pedig Krisztus vérévé Oláh Zsolt és Vass Loránd kezében a szombaton, illetve vasárnap tartott primíciájukon. Nagy álom vált ezzel valóra a két fiatal számára, hiszen meghívásuk óta erre készültek: a Jóistennek adják magukat az embereket szolgálva, Krisztust felmutatva ott, ahova csak Isten küldi őket.
Első alkalommal szülőközösségükben mutatták fel az átváltozott ostyát és bort, abban a templomban, ahol már gyermekkorukban készültek, ministráltak, imádkoztak, szolgáltak az oltár körül. Így Oláh Zsolt szombaton a Kis Szent Teréz templomban, Vass Loránd pedig vasárnap a Szentlélek templomban mutatta be az első szentmisét. Mindkét helyen ünnepelt a közösség is, és ezt a megtelt templomok, a mosolygó, meghatódott arcok, a látható, érezhető öröm bizonyította.

Oláh Zsolt atya szombati primíciáján Ft. Luczás Lóránd székesegyházi segédlelkész tartott szenbeszédet, melyben a meghívásra, papságra és prófétaságra utalva elmondta: a pap Krisztus különleges barátja. „Az az ember, aki mindenkié, elfogadja azt, aki éppen vele szemben jön, igazságra szólít fel és szeretetre tanít. A legmagányosabb ember, de ugyanakkor ő vegyül a legélénkebben az emberek közé. Derűje mögött melankólia lapul. Tőle senki sem szabadabb, de ő függ mindenkitől a legjobban. Két világ közötti lovas, tépik jobb és bal felől, húzza a menny és húzza a föld - mától kezdve megfeszített vagy! Az egyik oldalról az igazság kegyetlensége, a valóság nyomorúsága, a másik oldalról pedig az álom szépsége, Isten országának szépsége. Ég és föld között vagy kifeszítve! A földet próbálod felemelni, Istent pedig lehúzni az emberek közé."
Egy ferences szerzetest idézett, amikor azt mondta: „Ami a világon legnehezebb nekünk, az embertársunk elfogadása a jó és rossz tulajdonságaival együtt, hiszen mi folyamatosan csak a hibákat látjuk meg. A legnehezebb Krisztus példájára szeretni! Meggyőződésem, hogy különbség van a szeretet és a vágy között. Úgy szeretni, hogy igazából nem akarsz semmit, nincs elvárásod. Aki igazából szeret, annak elég az, hogy szeret. Igaz, vannak vágyak, amelyek a szeretetből fakadnak, de soha nem szabad összetéveszteni az igaz szerelemmel. Ezt kívánom neked: légy Krisztus papja, olyan, aki úgy tud szeretni, hogy nem akar semmit ezen a világon, csakis azt szeretni, aki vele szemben áll!"

Vass Loránd atya vasárnapi primiciáján Ft. Sefer Dániel, a nagykárolyi Kalazanci Szent József Iskolaközpont spirituálisa mondott prédikációt, melyben a próféták meghívástörténetén keresztül vezette a hivatás gondolatát. „A pap is az az ember, akit különleges módon megérintett az Isten. Bár több meghívástörténet van, egyedülálló a Bibliában Jeremiás meghívása. Még mielőtt megformálta, ismerte őt, mielőtt megszületett volna, már kiválasztotta, meghívta, fölszentelte az Úr.
Jeremiást prófétának teremtette az Isten. Nagyon mély és erős kapcsolatra utalnak ezek a szavak. Hidd el, a saját fülemmel is hallottam, kedves Lóri, többször mondták már rólad is, hogy téged az Isten is papnak teremtett. Nem véletlenül mondták, hiszen megjegyeztek valamit abból a szoros kapcsolatból, ami közted és Isten között áll fenn.
Mindannyian, akik a Szentlélek plébániához tartoznak, velem együtt megerősíthetik, hogy Lóri mindig itt, az oltár körül érezte jól magát, Istenhez közel. Hiszem, hogy te is itt, az oltárnál hallottad meg azt a hangot, ami Jeremiást is megszólította: 'Mielőtt megformáltalak, ismertelek, prófétául rendeltelek a nemzetek számára' (Jer 1,5). De jól tudjuk, hogy ahhoz, hogy valaki azzá váljon, amire Isten szánta, igent kell mondani neki. Ez az, ami nem is olyan egyszerű, amihez nem kis bátorság kell. (...) Kedves Lóri, talán te is sokszor kifogásokat kerestél, mielőtt döntöttél. De azt is tudod, hogy ami segített dönteni, igent mondani, ami erőt és bátorságot öntött beléd, aminek köszönhetően átélheted életed legcsodálatosabb pillanatait, az Isten érintése volt a szíveden! A pap az az ember, akinek Isten megérintette a szívét. Ha pedig egyszer Isten megérint, nem tudsz tőle szabadulni!"
Az elsőmisék a primíciás áldással zárultak, melyen a fiatal atyák először szüleiknek, közeli hozzátartozóiknak, majd a jelenlevő híveknek adták áldásukat.
További képek Ft. Oláh Zsolt primíciájáról:















További képek Ft. Vass Loránd primíciájáról:




















