Hálát mondó hívekkel telt meg az ötszázkilencven éves szinérváraljai templom december 8-án, Szeplőtelen Fogantatás ünnepén.

Szinérváralján kilencvennel több, mint félezer éve kiemelkedik egy templom a város házai között. Nem nehéz észrevenni, hiszen letisztult vonalaival, kimunkált díszítésével hamar az ember tekintetébe, és szívébe lopja magát. Ezer szállal kapcsolódik a városhoz ez a templom, az évek során generációk sora kapott itt lelki táplálékot, választ, buzdítást, nyugalmat. Az idők próbáját kiállva tornyaiból most is messze elhallatszik az ékes harangszó, de oltárától térben és időben annál is messzebb, hangosabban az örömhír, Isten tiszta igéje.
Nagy ünnep volt tehát az évforduló csúcspontjaként tartott templombúcsú, nem csupán a városnak, de az egész egyházmegyének alkalom a hálaadásra az eltelt időért, a sok kegyelemért.
A hívekkel telt szinérváraljai templomban Nm. Ft. Schönberger Jenő püspök mutatott be az egyházmegye papjaival közösen szentmisét, melynek elején az ünnepre figyelve a Szűzanyáról, mint a kegyelem forrásáról beszélt: „A kegyelem Istentől jön, de nagyon sokszor emberek által közvetítve. A legszebb mind közül a Kegyelemmel Teljes által hozott, aki bűn nélkül fogantatott. Ezt a titkot ünnepeljük ma. A Boldogságos Szűzanya által Isten nagyon sok kegyelmet szeretne adni nekünk. Vajon mi akarjuk-e fogadni ezt a kegyelmet? Ez a Szentmise találjon bennünk nyitott kapukra. Gyönyörű a templomunk, de mennyivel szebb a lelkünk temploma, ahova maga Isten akar bejönni. Nagy bizalommal merjük kitárni szívünk ajtaját a Jóisten előtt, és a Szűzanyához hasonlóan mondjunk mi is igent az Ő látogatására, hiszen akkor mi is a kegyelem közvetítői lehetünk."
Prédikációját az évforduló aktualitásában a templomépítés hasonlatával kezdte: „Amikor őseitek templomot építettek, valami nagyon szépet szerettek volna Istennek felajánlani. A legszebbet, a legnagyszerűbbet akarjuk mindig Istennek ajándékozni. Ne csodálkozzunk tehát azon, hogy amikor Isten egyszülött fiának épített házat, akkor Ő is valami csodálatosan szépet alkotott. Fia kereszthalálára való tekintettel, Máriát megóvta az eredendő bűntől, egészen tisztává tette. A hittitok, amit ma ünneplünk a Szeplőtelen Fogantatás, ami azt jelenti, hogy Isten egy csodálatos templomot épített."
Schönberger Jenő püspök szentbeszédében kiemelte, a megváltás misztériuma is a szabad akarathoz, Mária igenéhez volt kötve: „Mekkora szeretet van Isten szívében irántunk, mely arra készteti, hogy egyszülött fiát adja értünk. Biztos, hogy másképp is megválthatta volna a világot, de Ő a legnagyobb szeretetet akarta egyszülött fiában elénk élni, hogy soha ne kételkedjünk. A megváltás csodálatos műve ez. Tőlünk függ, hogy elfogadjuk-e, vagy sem. Viszont Isten nem akarta a megváltást nélkülünk megvalósítani, hanem azt akarta, hogy egy ember igen-e legyen a kezdete."

A Püspökatya buzdított, mondjunk mi is igent Isten hívására: „Vajon mi hajlandóak vagyunk-e minden nap Máriával együtt kimondani ezt az igent? Szeretnénk, de sokszor érezzük, ahogy kimondtuk, magunkban már vissza is vontuk. Ezért kell kérjük Mária közbenjárását, hogy visszatérjünk Isten akaratához."
A misszió éve kapcsán Schönberger Jenő püspök kérte a szinérváraljai híveket, legyenek Krisztushordozók: „Mi is lehetünk Krisztushordozók, mi is tudunk Máriához hasonlóan Krisztust adni a világnak! Egyházmegyénkben a Misszió Éve kezdődött Advent első vasárnapján. Krisztus nyomába lépve nagyon sokan elindulnak a misszióban, hogy visszavezessék a világot Istenhez. Mindannyiunk feladata ez, nem csak a papoké, de ezt csak úgy tehetjük meg, ha először magunkat vezetjük vissza Hozzá. Mi magunk Istennel leszünk, és úgy visszük el Krisztust embertársainkhoz, akik még távol vannak Tőle."
Prédikációja zárásaként, Nm. Ft. Schönberger Jenő püspök elmondta, a búcsúmise hálaadás azokért az elődökért is, akik templomot építettek Szinérváralján, akik áldozatot hoztak és hoznak ma is érte, megtöltik imádsággal, és Isten iránti szeretettel.
A szentmise végén Ft. Harsányi László plébános köszönte meg a Püspökatyának, a nagy számban eljött paptestvéreknek és híveknek, a más felekezetek képviselőinek, illetve a megyei és városi méltóságoknak a jelenlétet. A főpásztori áldás fogadása után a hívek megtekintették a városi iskola gyermekeinek ünnepi műsorát, majd Mária énekekkel búcsúztak az ötszázkilencven éves templomtól, mely most is központja Szinérváralja életének.













