Január 6-án pénteken, Vízkereszt ünnepén a szatmárnémeti Székesegyházban Nm. Ft. Schönberger Jenő püspök 11 órától mutat be vízszenteléssel egybekötött ünnepi szentmisét.
Vízkereszt, a római katolikus naptár szerint Epiphania Domini, az Úr megjelenésének napja. Az epifánia ünnep tárgya Jézus Krisztus megjelenése volt általában, azaz születése, majd a napkeleti bölcsek eljövetele a kisded Jézushoz, Jézus megkeresztelkedése, isteni küldetésének megnyilatkozása a Jordán folyónál, és csodatévő hatalmának első megnyilatkozása a kánai menyegzőn.
A IV. századtól Jézus születésének ünnepe, a karácsony különálló ünneppé vált, így a Vízkereszt azóta a következő három jelentést tartalmazza: a napkeleti bölcsek eljövetele, Jézus megkereszteltetése és Jézus csodatétele a kánai menyegzőn.
Vízkeresztkor nyilvánították ki Jézus születését a pogány népnek. Ennek jelképe: a három napkeleti bölcs - Gáspár, Menyhért és Boldizsár - a betlehemi csillagot követve megjelent Jézus jászolánál, s uralkodónak kijáró tisztelettel hódolt a Kisded és édesanyja, Mária előtt.
A templomokban tömjént és vizet szentelnek, innen a magyar vízkereszt elnevezés. Az ünnephez tartozik még a vízkeresztet megelőző házszentelés. Ekkor a helybéli plébános meglátogatja híveit, megáldja a házat és annak népét, majd az ajtók szemöldökfájára krétával felírja a G-M-B betűket és az évszámot - újabban matricát helyeznek el.
Fernando Gallego: Vízkereszt
