2017. november. 20. Köszöntjük nevű látogatónkat.
2017. november. 20. Köszöntjük nevű látogatónkat.

Püspöki arcképcsarnok

Br. Fischer István
(1754-1822)
Szatmári római katolikus püspök 1804 és 1807 között. Ő kezdte el a régi plébániatemplom székesegyházzá való alakítását, a jezsuiták régi lakóházát kibővíttette és püspöki lakásnak rendezte be. Közismert volt jótékonykodásairól, nemcsak híveit, de az egész város szegényeit is segítette.
 
 
 
 
Klobusiczky Péter
(1752-1843)
1808 és 1822 között Szatmáron püspök. A papnevelő intézetre hatalmas összegeket költött. Az 1816-17-es éhínség ideje alatt saját költségén élelmezte a városba tóduló vidékieket. Ekkor szerzett adósságától csak kalocsai érsek korában sikerült megszabadulnia. Ezt a tisztséget 1822-től haláláig töltötte be.
Kolbusiczky Péter szentbeszédei elérhetők a Bibliotheca Laurenziana honlapján!
 
 
 
Kovács Flórián
(1754-1825)
Szatmári római katolikus püspök. Kiváló szónok és nagy tehetségű jogász volt.
 
 
 
 
 
Hám János
(1781-1857)
Szatmár legnagyobb püspöke (1827-1857), a modern Szatmárnémeti egyik megteremtője. Emlékét szobor, utca őrzi a városban, róla nevezték el Szatmár római katolikus gimnáziumát is.
 
 
 
 
Dr. Haas Mihály
(1810-1866)
Szatmár püspöke volt 1858 és 1866 között. Beteg- és árvagondozót létesített a ferencesek kolostorépületében. Említésre méltó magyar és német nyelvű irodalmi munkássága. 
 
 
 
 
Dr. Bíró László
(1806-1872)
A Szatmári Római Katolikus Egyházmegye hatodik püspöke. A szatmárnémeti székesegyházat és számos más templomot díszíttetett az egyházmegyében. Megalapította az idős papk és néptanítók nyugdíjintézetét.
 
 
 
 
Dr. Schlauch Lőrinc
(1824-1902)
Szatmár püspöke 1873 és 1887 között. Ő építtette a Lourdes-i kápolnát a székesegyházban, megvásárolta és az egyházmegyének ajándékozta a Török-könyvtárat. A későbbiekben nagyváradi püspök, bíboros, I. Ferenc József valóságos, belső titkos tanácsosa, Szatmár díszpolgára.
Dr. Schlauch Lőrinc beszédei és könyvei elérhetőek a Bibliotheca Laurenziana honlapján.
 
 
 
Meszlényi Gyula
(1832-1905)
Római katolikus püspök volt Szatmáron 1887 és 1905 között. Számos alapítványt és iskolát alapított, 24 templomot építtetett, , irodalmi kört szervezett, politikai és társadalmi lapot indított. 1904-ben ő ajándékozta a szatmári tűzoltóságnak  a tűzoltótornyot.
A Meszlényi Gyula által kiadott Bibliotheca Laurenziana katalógus elérhető a könyvtár honlapján!
 
 
 
Dr. Boromisza Tibor
(1840-1928)
Római katolikus püspök Szatmáron (1906-1928). Újjáépíttette a Kálvária templomot, megépíttette a Pázmány konviktust.
 
 
 
 
 
Szabó István
(1867-1947)
1928 és 1930 között káptalani helynökként kormányozta a római katolikus egyházmegyét, majd mint apostoli kormányzó a szatmári és nagyváradi egyházmegyét. Jótékonyságával és a kultúra messzemenő támogatásával tűnt ki.
 
 
 
 
Fiedler István
(1871-1957)
Szatmári püspök volt 1930 és 1939 között. Minden energiáját és püspöki jövedelmét az egyházmegye felvirágoztatásának szentelte.
 
 
 
 
 
Márton Áron
(1896-1980)
Az egyházmegye apostoli kormányzója volt 1939 és 1942 között. Fiedler István szatmár-nagyváradi püspök lemondása után a Szentszék a kettős egyházmegye apostoli kormányzójává nevezte ki.
 
 
 
 
Dr. Scheffler János
(1887-1952)
1942-től szatmári püspök volt. Több új plébániát, templomot építtetett, visszaállította a római katolikus tanítóképzőt. 1950-ben Körösbányára internálták, onnan a jilavai börtönbe vitték, ahol 1952-ben meghalt.
Dr. Scheffler János tanulmányai elérhetőek a Bibliotheca Laurenziana honlapján!
 
 
 
Dr. Czumbel Lajos
(1891-1967)
Teológiai tanár, a filozófia doktora, számos könyv és tanulmány szerzője volt. Az egyházmegye ordináriusa 1950 és 1951, valamint 1956 és 1967 között.
 
 
 
 
 
Szvoboda Ferenc
(1881-1968)
Szatmárnémetiben székesegyházi kanonok. Dr. Czumbel Lajos letartóztatása után (1951) ő lett az egyházmegye titkos ordináriusa.

 

 

 

Sipos Ferenc
(1916-1995)
1965-tő a szatmári egyházmegye apostoli kormányzója volt, 25 éven át irányította az egyházmegyét.

 

 

 

Reizer Pál
(1943-2002)
1990-től római katolikus püspök Szatmáron. Püspöksége kezdete annak a nehéz korszaknak, amelyben 40 évi elszigeteltség és elnyomás után kell újjáéleszteni az egyházmegye intézményeit, orvosolni a lelkekben a kommunizmus okozta károkat.
 
 
 
 
Nm. és Ft. Schönberger Jenő püspök
 
Schönberger Jenő püspök 1959. június 18-án született Túrterebesen. Teológiai tanulmányait a Gyulafehérvári Szemináriumban végezte. 1985. június 23-án Dr. Jakab Antal gyulafehérvári püspök szenteli pappá a szatmári egyházmegye számára. Segédlelkész a nagykárolyi Kalazanci Szent József plébánián (1985-1987), a szatmárnémeti Szent János plébánián (1987-1990), a nagybányai Szentháromság plébánián (1990-1991) és a nagybányai Krisztus Király plébánián (1991-1994). Plébános Mezőpetriben (1994), és a Szatmárnémeti Szent Család plébánián (1994-1997). 1997-2001 között a Gyulafehérvári Hittudományi Főiskolán spirituális, és a liturgika tanára. 2000. május 1-én Szatmárnémetiben tiszteletbeli főesperesi címet kap, decemberben pedig a Gyulafehérvári Főegyházmegye szentszéki tanácsosi címmel jutalmazza tevékenységét. 2001-től plébános Szamosdarán, és egyházmegyei főtanfelügyelő. 2002-től Máramarosszigeti plébános és kerületi esperes. 2003. április 30-án II. János Pál pápa kinevezi a szatmári egyházmegye püspökének. Június 21-én püspökké szenteli Dr. Jakubinyi György gyulafehérvári érsek a szatmári székesegyházban.