Augusztus 25-én, kedden tartják a nagykárolyi Kalazanci Szent József plébániatemplom búcsúját. Ezen a napon a piarista rend alapítójára, a szegény gyermekek neveléséért egész életét szentelő Kalazanci Szent Józsefre emlékezik az Egyház.
Kalazanci Szent József élete
Kalazanci Szent József Aragóniában (Spanyolországban) született 1557-ben. Kitűnő nevelést kapott, majd 1583-ban pappá szentelték. Előbb hazájában működött, majd Rómában a szegény gyermekek nevelésével foglalkozott; 1617-ben megalapította a piaristák rendjét, amelynek ugyanez volt a célja. Sokat tűrt, irigyeinek rágalmaitól is szenvednie kellett. Közel 91 éves korában, Rómában halt meg 1648. augusztus 25-én. XIV. Benedek pápa 1748. augusztus 18-án boldoggá, XIII. Kelemen pápa pedig 1767. július 16-án szentté avatta. 1948-ban XII. Piusz pápa a keresztény népiskolák patrónusának rendelte.
A plébánia és a templom története
Nagykároly első temploma Mindenszentek tiszteletére épült, amelyet a XVI. század közepén Kálvin követői átvettek, így a katolikus plébánia megszűnt. 1712-ben gróf Károlyi Sándor katolikus svábokat telepített a mezővárosba; 1723-ban pedig visszaszerezte részükre a templomot, újraalapította a plébániát, és annak vezetését a kaplonyi ferencesekre bízta. Később letelepítette a piaristákat is, akik átvették a templom vezetését, és iskolát alapítottak. A szerzetesrendek feloszlatását követően az itt élő piaristák egyházmegyés papokként vezették tovább a plébániát 1983-ig, az utolsó piarista plébános haláláig.
Az 1769–1779 között épült templomot gróf Eszterházy Károly egri püspök szentelte fel Kalazanci Szent József tiszteletére 1778. augusztus 2-án. 1779. november 1-jétől kezdve tartottak benne rendszeresen szentmisét, mert a templom berendezése (a padok, az orgonakarzat, a szószék) addigra készült el teljesen.
A Kalazanci Szent József-tempom búcsúi szentmiséje augusztus 25-én, kedden 18 órakor kezdődik, melynek szónoka fr. Csáki Ferenc P. Fülöp OFM, kaplonyi segédlelkész.
