Hálaadó ünnepre gyűlt össze 2026. május 31-én, Szentháromság vasárnapján a nagybányai római katolikus közösség. A templom búcsúünnepének napján Schönberger Jenő szatmári megyéspüspök megáldotta az elmúlt öt évben kívülről teljesen megújult Szentháromság-templomot, Erdély egyik legjelentősebb barokk egyházi műemlékét, amely évszázadok óta meghatározó lelki és kulturális központja a nagybányai katolikus közösségnek. A XVIII. században épült templom nemcsak Nagybánya vallási életének meghatározó központja, hanem a város egyik legjelentősebb műemléke is.
Az ünnepi alkalomra zsúfolásig megtelt a templom. A 19 órakor kezdődő ünnepi szentmisén Schönberger Jenő szatmári megyéspüspök mellett koncelebrált Vasile Bizău, a Máramarosi Görögkatolikus Egyházmegye püspöke, valamint a Szatmári Római Katolikus Egyházmegye számos papja. Az ünnepen jelen voltak a Nagybányán szolgáló női és férfi szerzetesközösségek képviselői, a magyar történelmi felekezetek lelkipásztorai, a máramarosi magyar politikai érdekképviselet vezetői, a város polgármestere és alpolgármestere, a megyei tanács elnöke, valamint több közéleti személyiség is. A közös imádság, a testvéri együttlét és a hálaadás légköre különösen ünnepélyessé tette a templom megáldását és búcsúünnepét.
A szentmise elején Szmutku Róbert esperes-plébános köszöntötte a jelenlévő egyházi és világi vendégeket, valamint azokat a híveket is, akik az online közvetítésen keresztül kapcsolódtak be az ünneplésbe. Köszöntőjében hálát adott a Szentháromságos egy Istennek mindazért a kegyelemért és gondviselésért, amely lehetővé tette a templom megújulását. Az esperes-plébános ismertette az elmúlt öt évben végzett felújítási munkálatokat. Elmondta, hogy a 2020-ban kezdődött beruházás több ütemben valósult meg: megújultak a templomtornyok sisakjai, a homlokzat és a homlokzatot díszítő barokk szobrok, ezt követően a tetőszerkezet teljes rehabilitációjára került sor, majd az oldalfalak, a lábazat és végül a templom bejárata is megszépült. A munkálatok összértéke meghaladta az egy millió eurót. Szmutku Róbert külön köszönetet mondott mindazoknak, akik hozzájárultak a nagyszabású felújítás megvalósításához. Kiemelte, hogy a beruházás költségeinek jelentős részét Magyarország egykori Kormánya biztosította, míg a fennmaradó részt a román állam különböző intézményei, a helyi önkormányzat, a megyei tanács, vállalkozók és magánszemélyek támogatása és a hívek adományai fedezte. Köszöntő beszédének végén felkérte Schönberger Jenő megyéspüspököt, hogy áldja meg a felújított Szentháromság-templomot, és kérje rá a Szentháromságos egy Isten áldását.
A templomáldás szertartásának kezdetén Schönberger Jenő püspök köszöntötte az egybegyűlt híveket és vendégeket. Külön üdvözölte Vasile Bizău püspököt, aki jelenlétével a keresztény testvériség és az egyházak közötti jó kapcsolat jelét adta. A főpásztor hangsúlyozta, hogy a közös hálaadásnak különös jelentőséget ad, hogy a templom egy újabb fontos és szükséges felújítási szakasz befejezéséhez érkezett. Hálát adott mindazokért, akik az elmúlt évek során hozzájárultak a munkálatok megvalósításához. Köszönetét fejezte ki Magyarország egykori Kormányának, a megyei és helyi intézményeknek, a kivitelezőknek, Szmutku Róbert esperes-plébánosnak és munkatársainak, valamint a hívek közösségének. Kiemelte, hogy a felújítás nem csupán anyagi erőfeszítések eredménye, hanem a közösség összefogásának, áldozatvállalásának és hitének gyümölcse. A szentmisét a jótevőkért, támogatókért és minden közreműködőért ajánlotta fel.
A templom megáldásának szertartása a víz megáldásával kezdődött. A püspök arra emlékeztette a híveket, hogy a megszentelt víz a keresztség kegyelmét idézi fel, amely által az ember Krisztushoz kapcsolódik és a Szentlélek templomává válik. A szenteltvízzel való meghintés egyszerre bűnbánati jel és annak kifejezése, hogy a megújult templom falai, valamint az itt imádkozó közösség egyaránt Isten áldására szorulnak. Az áldó imádságban a főpásztor azt kérte, hogy a megújult Szentháromság-templom továbbra is az üdvösség és a kegyelem háza legyen, ahol a hívek meghallgatást, oltalmat és lelki erőt nyernek. Imájában azért könyörgött, hogy a templom ne csupán építészeti értékként őrződjön meg, hanem élő lelki központként szolgálja a nagybányai katolikus közösséget, és a jövő nemzedékei számára is a hit, a remény és a szeretet helye maradjon.
Miután a főpásztor megáldotta a felújított templomot és a jelenlévő híveket, az ünnepi liturgia az igeliturgiával folytatódott. Az olvasmányok és az evangélium a Szentháromság titkára, Isten szeretetközösségére irányították a hívek figyelmét. Ezekre a gondolatokra építve Schönberger Jenő püspök homíliájában a Szentháromság ünnepének lelki üzenetéről, valamint a keresztény közösség hivatásáról elmélkedett. Rámutatott, hogy a Szentháromság titka nem csupán hitünk egyik legmélyebb hittétele, hanem annak kinyilatkoztatása, hogy Isten legbensőbb valósága a szeretet. Az Atya, a Fiú és a Szentlélek örök szeretetközössége minden keresztény közösség számára példát és meghívást jelent.
Az ószövetségi olvasmányra utalva kiemelte, hogy Isten önmagát irgalmas, kegyelmes, hűséges és szerető Istenként mutatja be az embernek. A keresztény ember ezért nem egy távoli vagy szigorú bíróként tekinthet rá, hanem olyan mennyei Atyaként, aki szeretetközösségébe hívja gyermekeit. A Szentháromság ünnepe arra emlékeztet, hogy az ember végső hivatása nem más, mint részesedni ebből az isteni szeretetből. A főpásztor a templom felújítására utalva hangsúlyozta, hogy a megújult épület nem csupán köveket, falakat, tetőt és restaurált művészeti értékeket jelent. A felújított templom mögött emberek áldozata, kitartó munkája, imádsága és összefogása áll. A nagybányai közösség példája azt mutatja, hogy Isten népe ma is képes közös erővel nagy dolgokat véghezvinni, amikor a közjó és az Egyház szolgálata vezérli. A főpásztor figyelmeztetett: a külső megújulás önmagában még nem tesz élővé egy közösséget. A legfontosabb, hogy az Úr valóban jelen legyen közösségeink életében. Egy templom lehet építészetileg gyönyörű, de ha nem tölti meg élő hit és imádság, elveszíti valódi küldetését. A legszebb templom mindig az, ahol az emberek nyitott szívvel találkoznak Istennel.
A szentlecke üzenete alapján a püspök atya a keresztény közösség fontosságáról beszélt. Szent Pál buzdítása: „Örüljetek, törekedjetek a tökéletességre, bátorítsátok egymást, éljetek egyetértésben és békében!”, különösen aktuális a mai világban, amikor sok közösséget megosztottság, bezárkózás és közöny fenyeget. A hitet ugyanis nem lehet magányosan megélni: a Szentháromság ünnepe a közösség ünnepe, mert Isten maga is közösség. A templom felújítását ezért a közösség építésének jelképeként értelmezte. A megújult falak csak akkor nyerik el teljes értelmüket, ha megtelnek imádkozó emberekkel, családokkal, fiatalokkal és gyermekekkel. A főpásztor arra buzdította a híveket, hogy a templom külső megújulása ösztönözze őket saját lelki megújulásukra is. „Mit kell bennem felújítani? Hol repedezett meg a hitem? Hol fáradt el a reményem? Hol fogyatkozott meg a szeretetem?” – fogalmazta meg az ünnep lelkiismeretvizsgálatra hívó kérdéseit.
Az evangélium kapcsán kiemelte, hogy Isten szeretete nem maradt puszta gondolat vagy elmélet, hanem Jézus Krisztusban kézzelfogható valósággá vált. Az Úr Jézus szavai: „Úgy szerette Isten a világot, hogy egyszülött Fiát adta oda” abban erősítenek meg, hogy a keresztény hit középpontjában Isten önmagát ajándékozó szeretete áll. A nagybányai közösség történetére tekintve hálával emlékezett meg azokról a nemzedékekről, akik évszázadokon át őrizték a hitet, építették és fenntartották a templomot. Felidézte, hogy a közösség számos történelmi megpróbáltatáson ment keresztül, mégis megmaradt, mert Isten hűségesen vezette népét. Arra buzdította a jelenlévőket, hogy ne csupán az épületet adják tovább az utánuk következőknek, hanem az élő hitet, a Krisztussal való személyes kapcsolatot és az Egyház iránti felelősséget is.
A homília végén a püspök azt kívánta, hogy a felújított Szentháromság-templom továbbra is az imádság, a kiengesztelődés, a remény és a hit továbbadásának helye legyen, ahol a gyermekek megtanulnak imádkozni, a fiatalok megtalálják hivatásukat, a családok megerősödnek, az idősek békét találnak, és minden kereső ember találkozhat az élő Istennel.
A szentmise végén Szmutku Róbert esperes-plébános hálát adott a Szentháromságos egy Istennek mindazért a kegyelemért és gondviselésért, amely lehetővé tette a templom megújulását. Köszönetet mondott Schönberger Jenő püspöknek a templom megáldásáért, valamint a jelen lévő egyházi és világi méltóságoknak, a testvéregyházak képviselőinek és minden vendégnek, akik jelenlétükkel megtisztelték az ünnepet. Külön hálával emlékezett meg Magyarország egykori Kormányáról, a román állam különböző intézményeiről, a megyei és helyi önkormányzatokról, valamint mindazokról a támogatókról, vállalkozókról, tervezőkről, kivitelezőkről, restaurátorokról és szakemberekről, akik munkájukkal hozzájárultak a nagyszabású felújítás megvalósításához. Köszönetét fejezte ki továbbá elődeinek, munkatársainak, a plébánia alkalmazottainak, az egyháztanács tagjainak, a kórusnak, a ministránsoknak, az önkénteseknek és a hívek közösségének, akik imádságukkal, adományaikkal és szolgálatukkal támogatták a munkálatokat. Hangsúlyozta, hogy a megújult templom a közösség összefogásának és élő hitének maradandó gyümölcse.
A nagybányai Szentháromság-templom búcsúünnepe és megáldása a hálaadás és a remény ünnepe volt. Hálaadás mindazokért, akik az elmúlt években munkájukkal, támogatásukkal és imádságukkal hozzájárultak a templom megújulásához, és reményteljes tekintet a jövő felé, amelyben a megújult templom továbbra is a közösség lelki otthona marad. A Szentháromság-templom így nemcsak Nagybánya történelmi és művészeti örökségének kiemelkedő értéke, hanem a hit továbbadásának, a közösség építésének és az Istennel való találkozásnak is kiváltságos helye a következő nemzedékek számára.
Az ünnepi szentmiséről készült teljes videófelvétel az alábbi videóban megtekinthető.
