Az ország megszilárdítója, az erkölcsi rend őrzője Szent László, akinek sírjánál csodák történtek.
A Szatmári Római Katolikus Egyházmegyében Krasznabélteken, Lázáriban, Nagysomkúton és Gencsen tartanak búcsút június 27-én, Szent László ünnepén. Krasznabélteken szombaton délelőtt tizenegy órától kezdődik a szentmise, melyet Ft. Ilyés Csaba a Szatmári Római Katolikus Püspökség irodaigazgatója, általános helynöke mutat be. Lázáriban szintén az ünnep napján, tizenegy órától Ft. Starmüller Ferenc Csomaköz plébánosa celebrálja a búcsúmisét. Gencsen délután öt órától gyűl össze a település katolikussága – Ft. Turtureanu Róbert kisdengelegi plébános mutatja be a legszentebb áldozatot, Nagysomkúton pedig este hat órától tartják a búcsút Ft. Barta Barnabás a nagybányai, Árpád-házi Szent Erzsébet plébánia plébánosa főcelebrálásával ünneplik a búcsús misét.
Szent László Király 1046 körül született Lengyelországban, életét küzdelem és megpróbáltatás jellemzi. Vallásos lelkületét anyjától, a vitézséget atyjától örökölte. László még jóformán fel sem serdült, máris viszontagságos időket kellett átélnie: a testvérharcot András király és apja, Béla herceg, majd az évekig húzódó viszályt Salamon király és Géza bátyja között. Így korán megedződött az élet iskolájában, s korán előkészült a sok harcot magában rejtő uralkodói éveire. Az ő feladata lett ugyanis az ország "megállapítása'', vagyis a belső rend megszilárdítása és a külső határok biztosítása.
Kultusza halála után hamarosan kifejlődött. Tulajdonképpen "maga a nép avatta szentté", mielőtt az Egyház hivatalosan megtette volna. Seregestől keresték föl sírját, nemcsak a gyógyulást, vigasztalást óhajtók, hanem a vitában álló peres felek is. A csodás gyógyulások híre gyorsan terjedt. A szent király ereklyéibe vetett bizalom egyre növekedett; szokássá vált, hogy itt döntsenek el nagy fontosságú pereket, és László oltára előtt tegyenek esküt. Itt tartották az 1134. évi nemzeti zsinatot, s itt döntötték el egy alkalommal a zágrábi püspök perét is. Ezek után az Egyház hivatalos lépése sem váratott soká magára. III. Béla király sürgetésére III. Celesztin pápa 1192-ben László királyt a szentek sorába iktatta.a
