Szent Lőrinc diakónus volt II. Szixtusz pápa szolgálatában. A pápával együtt négy római diakónust tartóztattak le, közöttük Lőrincet is. Bár próbált ragaszkodni a vértanúsághoz, végül őt a kivégzés elől kiemelték.
A keresztényüldöző Valérián császár az Egyház kincseit követelte, hogy pénz híján lázadozó hadseregét megnyugtassa és a perzsák ellen vívott háború költségeit fedezze. Lőrinc az Egyház által gondozott szegényeket vezette a császár helytartója elé, mert ők az egyház kincsei. A császár prefektusának éktelen haragja következtében Lőrincet 258. augusztus 10-én Rómában rostélyon elevenen megsütötték. Kínjait jókedvűen tűrte. Történetét a IV. században Szent Ambrus milánói püspök írta le.
Sírja a Via Triburtinához közel található Campo Verano temetőben van. Nagy Konstantin itt építtette a San Lorenzo fuori le mura bazilikát, amely ma is Róma hét főtemplomának egyike. Lőrinc tisztelete gyorsan elterjedt az Egyházban, és hosszú időn keresztül a latin egyház egyik legnagyobb tiszteletnek örvendő szentje volt. Egyik Szent Lőrinc tiszteletére szentelt templom a pápai könyvtár mellett épült, így a könyvek és könyvtárak védőszentjeként is tisztelik.
Misztótfalui Szent Lőrinc templom
A templom 1530 körül a hitújítók kezére kerül. Az 1748-as püspöki látogatáskor a faluban nem élt katolikus hívő, de a települést Nagybánya filiájaként tartották számon. Később egy magtárat alakítottak kápolnává, melyet a helyi plébános áldott meg. A jelenlegi templomot 1879-ben építették és augusztus 10-én Szent Lőrinc tiszteletére szentelték fel. A misztótfalui búcsú augusztus 10-én, hétfőn, 18 órakor kezdődik Ft. Melega Ferenc főcelebrálásával, valamint Orosz Krisztofer diakónus prédikációjával.
