Végül a Szeplőtelen Szüzet, aki mentes maradt az eredeti bűn minden szennyétől, földi életének végeztével az Úr testben és lélekben fölvitte a mennybe, és a mindenség királynőjévé magasztalta, hogy tökéletesebben hasonuljon Fiához, az uralkodók Urához, a bűn és a halál legyőzőjéhez.” – tanít a II. Vatikáni Zsinat.
Szűz Mária Királynő emléknapját XII. Piusz pápa rendelte el 1954. november 1-jén, a mennybevétel dogmájának kihirdetésének negyedik évfordulóján. A Boldogságos Szűz Mária királynőként való tisztelete többek között már Nazianzoszi Szent Gergelynél, Órigenésznél és Szent Jeromosnál is megjelenik.
Mikolai Szűz Mária Királynő Plébánia
A településen már a reformáció előtti időben is bizonyosan működött plébánia, azonban ez 1596-ban megszűnt. A katolikus megújulás korában ismét gyarapodó hívő közösség gótikus temploma a hitújításkor a protestánsoké lett, de később, egy 1748. évi kánoni vizsgálati jegyzőkönyv szerint ismét a római katolikusok használják.
A XIX. század elején az omladozni kezdő templomot 1832-ben lebontották. Az új templom építésének szándéka csak évszázados késéssel valósult meg. Az 1922. szeptember 10-én megválasztott első egyháztanács kérte a filia gondozásával megbízott szatmári ferenceseket, hogy havonként egyszer legyen szentmise Mikolán. A szentmiséket az állami iskola egyik termében mutatták be. 1923. május 20-án az Osztroviczky család telket ajánlott feltemplomépítés céljára. Az építkezést 1925. májusában kezdték meg Erdei Gyula építészmérnök tervei szerint, melyet később Szűz Mária Szent Szíve tiszteletére szenteltek fel.
A búcsúi szentmise augusztus 22-én, szombaton, 11 órakor kezdődik, melynek szónoka Ft. Mayer Nándor, spirituális, ifjúsági- és ministránslelkész lesz.
Mikola helységének nevét 1334-ben már a mai alakjában írják. A helység a Mikelay család ősi birtoka volt, amit 1216-ban II. Endre királytól hű szolgálatukért. A Mikelayiak egészen a 19. század közepéig maradtak a település birtokosai.
A falunak a reformáció előtti időben is volt római katolikus temploma és 1596-ig mint plébánia működött.
A katolikus megújulás időszakától kezdődően a falú római katolikus közössége gyarapodásnak indult és 1948-ig mint filia működött. 1748-tól Szatmárnémetihez, a 19-ik század elejétől Zajtához, 1870-től Lázárihoz, 1916-tól Szatmárnémeti Szent János plébániához, 1931-től Kökényesdhez és 1936-tól ismét a Szatmárnémeti Szent János plébániához csatolt leányegyház volt. Az önálló mikolai plébánia 1948-ban alakult meg.
Ez időben már volt a falunak egy gótikus római katolikus temploma, amit a protestánsok elvettek. A templom az 1700-as évek végén visszakerül a római katolikusokhoz. A romos állapotú templomot 1832-ben lebontották. A jelenlegi templomot az Osztreviczky családtól kapott telken, Erdei Gyula szatmári építészmérnök tervei szerint 1925 májusában kezdték el építeni. 1926. november 14-én Szűz Mária Szent Szíve tiszteletére szentelte fel Ilosvay Lajos kanonok, szatmárnémeti plébános.
A templom belső terét a II. Vatikáni Zsinat liturgikus reformjának megfelelően az 1970-es 1980-as években itt is átrendezték. 2003-ban megújult a templom belseje: a padlózatot márványutánzattal borították, a szentélyt gresziázták, a falat lambériával borították, új padok kerültek a régiek helyébe.
2005. augusztus 21-én hatalmas vihar söpört végig a falun, ami a templom tornyáról ledöntötte a keresztet. Még ugyanabban az évben helyre állították, szeptember 11-21 között.
2015-ben a templom külsőjét tatarozták, a tetőt és a tornyot újrafestették. 2016-ban elkészült a templom falai körüli vízelvezetés és a térkövezés.
