1917. május 13-án három gyermek egy kis nyájat őrzött a Fátima kisváros melletti Cova da Iria nevű helyen. A gyermekek neve: Lúcia de Jesus dos Santos (ekkor 10 éves, élt 2005-ig), unokaöccse, Franc isco Marto (ekkor 9 éves, élt 1919-ig), unokahúga, Jacinta Marto (ekkor 7 éves, élt 1920-ig).
A déli rózsafüzér-imádság után a közelükben levő kövekből kis házat építettek azon a helyen, ahol ma a bazilika áll. Hirtelen sugárzó fényt láttak, amelyet villámnak véltek. Elhatározták, hogy hazamennek, de rögtön egy második villám világította meg a helyet kissé távolabb, lent, és egy kis tölgyfabokor felett – ahol ma a jelenési kápolna áll – láttak egy hölgyet, aki elmondásuk szerint ragyogóbb volt a Napnál és kezei között rózsafüzért tartott. A hölgy azt mondta a három pásztorgyermeknek, hogy sokat kell imádkozniuk, és meghívta őket, hogy öt egymást követő hónap 13. napján ugyanazon órában ismét jöjjenek Cova da Iriába. A gyermekek így is tettek, és a hölgy mind az ötször eljött hozzájuk.
A Szűzanya megjelenésének tiszteletére búcsús ünnepi szentmisét tartanak a nagykárolyi Fatimai Szűz Mária templomban és a sári kápolnában.
Nagykárolyban az ünnep napján 13-án hétfőn délutan 18 órakor kezdődik a szentmise, melyen Ft. Istvánfi Szilárd a szatmárnémeti Szentlélek plébánia plébanosa prédikécióját hallhatjuk.
Sáron vasárnap 12-én, 14 órától tartják a búcsús misét, Ft. Jakab Norbert a szatmárnémeti Szent Antal plébánia plébénosának prédikációjával.
