Augusztus 30-án, szombaton különleges eseménynek adott otthont a szatmárnémeti Megmaradás Háza: első alkalommal gyűltek össze a Keresztény Egészségügyi Asszisztensek Találkozójára. A Szatmári Egyházmegye Kórházpasztorációs Irodája által meghirdetett rendezvény célja az volt, hogy lelki felfrissülést nyújtson, valamint megerősítse azokat, akik nap mint nap az egészségügyben végzik áldozatos szolgálatukat.
A délelőtt Nm. és Ft. Schönberger Jenő megyéspüspök köszöntő szavaival kezdődött, aki szeretettel fordult a jelenlévőkhöz: „Ne feledjétek: minden beteg, akit gondozásotokba ajánl az Úr, Isten gyermeke, akiben ott rejtőzik a Fiú képmása, akár tudatában van ennek, akár nem. És ti is – akik őt szolgáljátok – az Atya szeretett gyermekei vagytok, a krisztusi testvériség részesei. A remény pedig, amelyet e jubileumi év középpontba állít, nem pusztán emberi optimizmus, hanem a Feltámadottba vetett szilárd hit: abba, aki legyőzte a halált, és új életre hívja mindazokat, akik Benne bíznak. Ezért szolgálatotok nem csupán szociális tett vagy szakmai kötelesség, hanem a hit tanúságtétele. Az irgalmasság gyakorlása, a jelenlét, a figyelem, a gyengédség – mind-mind Isten gyógyító szeretetének látható jelei ebben a világban. Kérlek benneteket, hogy ebben az évben – amikor az Egyház a reményre hív – legyetek a remény hordozói is: ne csak az orvosi eszközök, hanem a Szentlélek eszközei. Legyetek a világosság mécsesei a kórtermek sötétjében, a megbékélés hangjai a fájdalom zajában, a feltámadás hírnökei ott, ahol az emberek elcsüggednek.”
Ezt követően Gáspár Annamária, a Kórházpasztorációs Iroda referense szólította meg a mintegy száz résztvevőt. Elmondta, milyen lelki és gyakorlati indíttatásból született meg a találkozó gondolata, majd háláját fejezte ki mindazoknak, akik az egészségügyben, a betegek és idősek ápolásában teljesítenek szolgálatot. „Kórházpasztorációs referensként nap mint nap tapasztalom, mennyire jó, megerősítő együtt lenni a betegek mellett a kórházakban, rendelőkben, házi betegápolásban idősotthonokban szolgálatot végzőkkel. Sokszor egyetlen köszönés, egy bátorító mosoly is elegendő, hogy érezzük: közös a küldetésünk. Hálásan köszönöm azt a sok odafigyelést, segítséget, támogatást, amellyel Önök hozzájárulnak a betegek testi-lelki gyógyulásához, és amellyel a mi szolgálatunkat is erősítik. Biztosíthatom Önöket arról, hogy imáinkkal mi is támogatjuk az Önök mindennapjait, áldozatos munkájukat” – fogalmazott.
A találkozó programjában ezt követően Seffer Dániel főesperes, a székesegyház plébánosa mutatta be a „Remény Évének” lelkipásztori programját, amely egyházmegyénkben számos közösséget hív meg az elmélyülésre és a megújulásra.
A nap főelőadója dr. Balog Márta nővér volt, Szatmárnémeti szülötte, a Nyolc Boldogság Közösség tagja. Márta nővér 2013-ban a római Angelicumban, a domonkosok pápai jogú egyetemén szerzett egyházjogi doktorátust, majd hivatása során számos felelősségteljes szolgálatot vállalt: 2016-tól nyolc éven át az afrikai rendtartomány elöljárójaként működött, 2024 novemberében pedig az Amerika–Ázsia–Óceánia provinciák provinciálisává nevezték ki. Jelenleg a Veszprémi Érseki Főiskola docense, ahol egyházjogot és erkölcstant oktat, emellett több könyv szerzője is.
Előadását a következő gondolattal foglalta keretbe: „A remény embereinek lenni a reménytelen helyzetekben.” Személyes tapasztalataiból merítve beszélt a haldoklók kíséréséről, a HIV-fertőzött gyermekek között végzett szolgálatáról, az afrikai keresztény közösségek mindennapi valóságáról, valamint a beteg gyermekek mellett átélt nehézségekről. Szavai, lelkesedése és tanúságtétele Krisztus jelenlétét tükrözték, és új távlatokat nyitottak a hallgatóság számára. Tanúságtétele és életképei arról szóltak, hogyan lehet valaki Isten embere, aki a legmegtörtebb pillanatokban is képes reményt sugározni.
Gondolatai közül néhány különösen is megérintette a jelenlévőket: „Isten szállodájának munkatársai vagyunk”, “Krisztus tekintetének a lenyűgözöttségében élni”, „Annyira egyszerű boldoggá tenni valakit”, vagy éppen „A remény Isten tulajdonsága bennünk – új esélyt adni önmagunknak és a másiknak.” Arra hívta fel a figyelmet, hogy Jézust „ki kell engednünk a szívünkből”, s Krisztus lelkületével kell látni a másik embert, hogy valóban az Ő szeretetének közvetítőivé válhassunk.
Az előadás után a résztvevők osztották meg, milyen útravalót kaptak szolgálatukhoz. A nap végén Nm. és Ft. Schönberger Jenő megyéspüspök köszönetét fejezte ki dr. Balog Márta nővérnek a tanúságtévő jelenlétéért és a távlatokat nyitó előadásért, majd főpásztori áldását adta a jelenlévőkre, családjaikra és munkatársaikra: „Főpásztori áldásomat adom rátok, családjaitokra, munkatársaitokra. Kérem a Szentlelket, hogy erősítsen meg benneteket a szolgálatban, és kérjük együtt a Szűzanyát, a betegek gyógyítóját, hogy járjon közben mindannyiunkért. Isten áldása kísérje munkátokat, és legyen a tiétek az ígéret: „Boldogok az irgalmasok, mert irgalmasságot nyernek.” (Mt 5,7)”
A program közös agapéval zárult, amely lehetőséget adott a kötetlen beszélgetésre és találkozásra. A résztvevők megerősödve, új lendülettel térhettek vissza szolgálatukba, hogy a kórházak, rendelők, klinikák, idősotthonok és a házi betegápolás mindennapjaiban valóban emberei legyenek valakinek.
A rendezvényt a Magyar Kormány és a Bethlen Gábor Alapkezelő Zrt. támogatta.
