Államalapító szent királyunk Vajk néven látta meg a napvilágot, majd 995 környékén, a keresztségben az István nevet kapta. Apja, Géza fejedelem halála után fejedelemmé választották, majd 1000. karácsonyán II. Szilveszter pápa áldásával Magyarország első királyává koronázták.
„Nagy a hatalma annak a hadseregnek, aki a kard helyett a rózsafüzért tartja a kezében” – idézte XII. Piuszt a túrterebesi Nagyboldogasszony búcsú idei szónoka, Nm. és Ft. Cserháti Ferenc, a külföldi magyarok lelkipásztori ellátásával megbízott esztergom-budapesti segédpüspök, akit 1971. április 18-án szentelt pappá Isten szolgája, Márton Áron püspök. Cserháti Ferenc püspök atyával idén, az Egyházmegyei Jézus Szíve búcsún már találkozhattunk, most azonban egy más helyszínen, szülőfalujában mutatta be a legszentebb áldozatot. A jubiláló püspök a szentmise végén aranymisés áldásban részesítette a jelenlevőket.
Szűz Mária mennyei születésnapjáról már egy V. századi jeruzsálemi örmény olvasmányoskönyv is tanúskodik. 1950. november 1-jén hirdette ki XII. Piusz pápa Szűz Mária mennybevételének dogmáját.
„Egy gyermek nem felejtheti el a szüleit”. Ezekkel a szavakkal köszöntötte Jenő püspök az egyházmegyénkbe látogató és Nm. és Ft. Ternyák Csaba érsek urat és az Egri Főegyházmegyéből érkezett káplánokat a szatmárnémeti székesegyházban közösen bemutatott szentmise elején, hiszen a Szatmári Egyházmegye az 1804. évi megalakulásáig az Egri Főegyházmegye része volt.
Szent Maximilán Kolbe a XX. század egyik legismertebb vértanúja, aki 1941-ben az auschwitzi haláltáborban az egyik éhhalálra ítélt rab helyett önként vállalta a halált.
A kontemplatív, szemlélődő ima gyakorlására hív meg minden érdeklődőt a Szatmári Római Katolikus Püspökség Világiak Irodája augusztus 20-22. között Nagyszokondra.
