Nagycsütörtökön az Egyház két szentség születését ünnepli. Az utolsó vacsorán Jézus a kenyeret saját testévé, a bort saját vérévé változtatta és meghagyta apostolainak, hogy ezt cselekedjék az ő emlékezetére. Ezzel alapította meg az egyházi rend és az Eucharisztia szentségét.
Ezen a napon nincs reggel szentmise a helyi plébániákon, mert az utolsó vacsora emlékmiséjét este kell megtartani. Az egyházmegye papsága délelőtt a székesegyházban a főpásztor vezetésével közösen mutat be szentmisét, melyet „krizmaszentelési misének” nevezünk. Ekkor szenteli meg a püspök a keresztelendők- és a betegek olaját, valamint a krizmát, melyeket az egyházi rend tagjai a következő nagycsütörtökig a keresztelés, a bérmálás és az egyházi rend kiszolgáltatására, valamit templomszentelésen használnak. Ez a szentmise – mely a papság és a püspök egységének megjelenítése – vezet be a Szent Három Nap ünneplésébe.
A szatmárnémeti székesegyházban bemutatott szentmise elején Schönberger Jenő püspök köszöntötte a Duna Televízió és a Mária Rádió közvetítése által bekapcsolódott imádkozókat, a papokat és szerzeteseket, a kedves nővéreket, a diákokat és a kedves Híveket. Egy történettel érzékeltette a szentmise elején tartott bűnbánat értékét: A ’90-es években az egyik újságíró megkérdezte Szent II. János Pál pápától, mi az oka annak, hogy a Szentatya már sokadszor kért bocsánatot az Egyház tagjai által a történelem során elkövetett bűnökért, de a Katolikus Egyháztól még senki sem kért bocsánatot az ellene elkövetett bűnökért? Erre a Szentatya egyszerűen széttárta a karját, és csak ennyit mondott: „Úgy látszik, erre csak mi vagyunk képesek.” Az Egyház elég erős ahhoz, hogy a gyengeségeivel is szembe merjen nézni.
Schönberger püspök úr homíliájában Joseph Ratzingert, a későbbi XVI. Benedek pápát idézte, aki 1971-ben erre a kérdésre: „miért maradok az Egyházban” így felelt: „Én azért maradok az Egyházban, mert hiszek abban, hogy a »mi Egyházunk« mögött »Krisztus Egyháza« él, éppúgy, mint korábban, és mi nem tudjuk tönkre tenni; hiszek abban, hogy csak úgy tudok hűséges maradni Krisztushoz, hogy hűséges maradok Egyházához, amelyet nem hagyok el. Azért vagyok az Egyházban, mert mindennel dacolva hiszek abban, hogy a mélyben nem a mi egyházunk, hanem Krisztus Egyháza.” Ezt követően a főpásztor feltette a kérdést: „ha engem megkérdeznek, hogy miért vagyok még pap? Miért vetem alá magamat az Egyház előírásainak és engedelmeskedem püspökömnek, miért követem és tartok ki Jézus mellett?” A választ a 12 év börtönbüntetésre és kényszermunkára ítélt Nguyen van Thuan vietnámi bíboros írása alapján fogalmazta meg: mert mindent elhagytam és követtem Jézust az ő gyöngeségeivel együtt. Milyen gyöngesége lehet Jézusnak? A bíboros hat gyöngeséget sorol fel.
1. Jézusnak rossz az emlékezőtehetsége. Jézus emlékező képessége nem olyan, mint a miénk, akik szívesen hánytorgatjuk fel embertársainknak múltbéli félrelépéseiket. Jézus nem emlékszik múltbéli vétkeinkre, ő mindig kész megbocsátani és felejteni.
2. Jézus rossz matematikus. Jézus ugyanis nem számolgat, amikor rólunk van szó. Ő szeret, mert sohasem számokban, hanem egyénekben gondolkodik.
3. Jézus nem ismeri a logikát. Ő örül nekünk és az öröm nem követi az ész logikáját. Blaise Pascal mondta, hogy a szívnek van olyan logikája, amelyet az ész nem ért.
4. Jézus kalandor. Ő nem ad a reklámra, a propagandára: semmi földi jutalmat sem ígér követőinek, ellenben üldöztetést és szenvedést igen. Ennek tetőfoka a nyolc boldogság meghirdetése. A tanítványok mindezek ellenére megbíztak benne és követték, és azóta is mindazok a férfiak és nők, akik merik vállalni az Evangélium kalandját.
5. Jézus nem ért a gazdasági ügyekhez. Ennek ékes bizonyítéka a szőlőskertben dolgozó napszámosok példabeszéde. Ha Jézus ma egy vállalat gazdasági vezetője lenne, vállalata heteken belül tönkre menne, mert azoknak is fizet, akik alig dolgoznak. Maga Jézus adta meg e furcsa viselkedésnek a magyarázatát: minden, amink van, Isten ajándéka.
6. Jézus rossz tanár. Képzeljünk el egy tanárt, aki érettségi előtt nemcsak az érettségi vizsga kérdéseit, de a válaszait is elárulja a vizsgázóknak! Ezt tette Jézus, amikor elmondta nekünk a nagy vizsga, az utolsó ítélet kérdéseit és válaszait: ott megkérdezik tőlünk, hogy mit tettünk Érte? A helyes válasz: amit a legkisebbeknek tettünk, azt Neki tettük. Azért is rossz tanár, mert az összes parancsolatot lefokozta kettőre, amelyek egységbe is fonódnak össze: szeresd Istent és szeresd felebarátodat.
A Főpásztor ezt követően megköszönte a papoknak, hogy elfogadták Jézus meghívását és ki is tartanak benne; megköszönte áldozatukat, lemondásukat és munkájukat az egyházmegyéért és a hívekért. A szentbeszéd végén a püspök arra buzdította papjait, hogy ragaszkodjanak Jézushoz és az Egyházhoz, mert csak így tudnak hűségesek maradni, és csak így számíthatnak reményteljes jövőre az Úr mellett.
A szentbeszéd után a papság megújította papi ígéreteit. Majd bemutatták a főpásztornak a megszentelésre váró olajakat, melyeket az oltár elé helyeztek. A szentmise kánonjának végén először a betegek olaját áldotta meg a püspök úr, majd az áldozás utáni könyörgést követően a keresztelendők olaját és a krizmát.
Schönberger Jenő püspök a szentmise végén köszönetet mondott a Duna Televízió és a Mária Rádió munkatársainak, hogy munkájuk által olyan sokan be tudtak kapcsolódni a szentmisébe. Megköszönte a kántor, az énekkar és a ministránsok szolgálatát és mindenkinek áldott Szent Három Napot, valamint reményteljes és örömteli Húsvétot kívánt!
A Duna TV közvetítése június végeig megtekinthető az alábbi linken:
https://mediaklikk.hu/video/2024/03/28/krizmaszentelo-mise-kozvetitese-szatmarnemetibol
