E főünnep középpontjában Krisztus örök Főpapsága és mindenség fölötti uralma áll. A jelenleg tapasztalható és az emberiséget sújtó sok nyomorúság végső oka a népek elfordulása Krisztustól. Krisztusnak uralkodnia kell az emberiség értelmén, akaratán és szívén. Hatalma hármas: törvényhozó, ítélő és végrehajtó.
Az Egyház ezen a napon minden templomban a kitett Oltáriszentség előtt elimádkozza a Jézus Szíve litániát. Ezzel az ájtatosság résztvevői a szokásos feltételek mellett teljes búcsút nyerhetnek.
A Mindenség Királya ünnepét XI. Piusz pápa rendelte el 1925-ben, a Niceai Egyetemes Zsinat 1600 éves jubileumának évében. A zsinat tanítása kiemelte Krisztus valóságos emberségét is isteni természete mellett: Ő valóságos Isten és valóságos ember. Ezért illeti meg az uralom a teremtett világ és az emberi közösség felett is. Az evangéliumok tanúsága szerint Jézus királyként jelenik meg (Lk 1,32–33; Jn 18,33–37).
Az Egyház a liturgikus év utolsó vasárnapján, advent első vasárnapját megelőzően ünnepli Krisztust, a Mindenség Királyát.
A Szatmári Római Katolikus Egyházmegyében két templom titulusa Krisztus Király. Avasfelsőfalun vasárnap reggel 11 órától magyar és román nyelen mutatják be a legszentebb áldozatot, Ft. Dr. Schupler Tibor ny. Plébános szentbeszédével. A nagybányai Veresvízen vasárnap, 18 órai kezdettel tartják a búcsúmisét Ft. Barta Barnabás a nagybányai Árpádházi Szent Erzsébet plébánia plébánosának prédikációjával. Szeretettel várják a híveket a közös ünneplésre.
