Szent István, a magyarok első királya, Géza fejedelem és Sarolt fiaként született 969 körül. A keresztségben az István nevet kapta, jelezve, hogy Krisztushoz tartozik, és elsőként koronázták meg a magyarok közül. 1000 karácsonyán a pápától kapott koronával uralkodóként Istennek ajánlotta népét, és szilárd alapokra helyezte a keresztény Magyarországot.
Királyként templomokat és püspökségeket alapított, törvényeiben a hit védelmét és az emberek méltóságát szolgálta. Életét Istennek szentelte, fiát, Imrét példás keresztény nevelésben részesítette. Uralkodása végén országát Szűz Mária oltalmába ajánlotta, így lett Magyarország „Mária országa”.
1038. augusztus 15-én, Nagyboldogasszony ünnepén adta vissza lelkét Teremtőjének. Az Egyház szentjei közé emelte, mint a keresztény hit terjesztőjét és népe apostoli királyát.
Ünnepén, szerdán délelőtt 9 órától Nm. Ft. Schönberger Jenő püspök mutat be szentmisét a szatmárnémeti Székesegyházban, majd megkoszorúzzák a bejáratnál álló Szent István-szobrot.
A Szatmári Római Katolikus Egyházmegye három temploma – Csomaköz, Ilobabánya és Józsefháza – viseli Szent István király titulusát. Józsefházán augusztus 20-án, szerdán 11.30 órától Nm. Ft. Schönberger Jenő szatmári püspök tartja a búcsús szentmisét. Ezen az alkalmon ünneplik a józsefházi templom felszentelésének 150. évfordulóját.
Csomaközön az ünnep napján két időpontban mutatnak be szentmisét: reggel 8 órától és délelőtt 11 órától. Mindkét szentmise ünnepi szónoka Ft. Istvánfi Szilárd, a szatmárnémeti Szentlélek-templom plébánosa lesz.
Ilobabányán augusztus 24-én, vasárnap 13 órától Ft. Leabu Marius, a szatmárnémeti Jézus Szíve román nyelvű személyi plébánia (Kálvária-templom) plébánosa mutatja be az ünnepi szentmisét.
