A Magyarok Nagyasszonya, Szűz Mária egyik elnevezése, mely kifejezi különleges kapcsolatát a Magyar Királysággal és a magyar néppel. A magyar katolikus egyház október 8-án főünneppel emlékezik meg a Szűzanya magyarokat oltalmazó pártfogásáról.
Ötödik alkalommal szervezte meg az ifjúsági iroda a csapatépítő hétvégét, amelyet idén október 3–5. között tartottak Nagyszokodon.
A Szűzanyát a rózsafüzér imádság által tiszteljük különleges módon. A „Rózsafüzér Királynője” ünnep Máriának azt a közbenjárását idézi fel, amely 1571-ben, a lepantói csatában segítette győzelemre a keresztény világot. A pápa akkor elrendelte a rózsafüzér közös imádkozását, és a győzelmet Mária oltalmának tulajdonították. XXIII. János pápa 1960-ban tette hivatalossá a „Rózsafüzér Királynője” nevet.
Assisi Szent Ferenc a teremtés iránti mély tiszteletről és szeretetről volt híres, amit nemcsak az emberek, de az állatok és az egész természet iránt érzett, mivel minden lényt Isten teremtményeként tekintett. Az állatokhoz való viszonyát a testvéri szeretet és a közös teremtőhöz való szoros kötelék jellemezte, így gyakran beszélgetett velük, vagy akár gyógyította is őket, ezzel a környezetükkel való harmónia fontosságát hangsúlyozva.
E napon a „kis út” szentjére, Lisieux-i Szent Teréz-re emlékezünk, aki egyszerűségben és szeretetben akart szentté válni. 1873-ban született Franciaországban, fiatalon lépett a lisieux-i Kármelbe, ahol életét a bűnösök megtéréséért és Isten iránti szeretetből ajánlotta fel.
Szent Gergely pápa tanítása szerint az „angyal” szó küldetést jelent: ők Isten üzenetének hírnökei. A főangyalok különleges feladatot kapnak: Mihály a gonosz felett arat győzelmet, Gábor az Üdvözítő születését hirdette a Szűzanyának, Rafael pedig Isten gyógyító szeretetét jeleníti meg.
