Nyolc település skapuláré társulatainak, -imacsoportjainak gyűjtőpontja volt Kármelhegyi Boldogasszony ünnepén a szatmárnémeti székesegyház.
Szentmisében adtak hálát a Szűzanya pártfogásáért, oltalmáért és vezetéséért a szatmárnémeti, nagykárolyi, mezőfényi, kálmándi, kaplonyi, nagybányai felsőbányai és nagyváradi skapuláré társulatok, -imacsoportok tagjai július 16-án. Az ünnepen rózsafüzér imával és a Kármelhegyi Boldogasszony tiszteletére elmondott litániával készültek a szentmisére, majd lelki vezetőjük, Borota Ottó, a nagykárolyi Szentlélek egyházközösség plébánosa üdvözölte őket. A szentmise bevezető gondolataiban az Istenre való hagyatkozásra és az életszentségre buzdított: “Belső békét csupán az Istenre történő ráhagyatkozás teremt az emberben. Aki engedi Isten akaratát érvényesülni az életében, eljuthat az életszentségre.”
A szentbeszédben Lisieux-i Kis Szent Teréz gondolatát kapták útravalóul a skapuláré tagok: “Olyannak lenni, mint egy gyermek, semmiért sem aggódni... A félelem a hit próbája. Az Úristen azért engedi meg, hogy növekedhessünk a hitünkben. A bizalom és a hit a félelmek között tökéletesednek. Engedjük Krisztust működni az életünkben, ahogy azt Szűz Mária is tette.”
Az ünnep alkalmán tizenhárman vették fel a skapulárét és csatlakoztak a Kármel nagy családjához, majd a szentmisét beszámolók követték, amelyben a csoportok vezetői az elmúlt egy év tevékenységeiről vallottak.
Pálinkás Gabriella beszámolója nyomán
