2025. augusztus 21-én a szatmári székesegyházban ünnepi szentmisével emlékeztek meg a templom felszentelésének évfordulójáról. A szertartást Schönberger Jenő megyéspüspök celebrálta, aki szentbeszédében arra irányította a hívek figyelmét, hogy a templom értéke túlmutat a kőfalakon és az emberi kéz alkotásán: az igazi templom maga az Egyház, amely Krisztus jelenlétéből él.
A katolikus svábok XVIII. század végi – XIX. század eleji letelepedése új lendületet adott a józesfázai katolikus hitéletnek. Józsefháza 1800-ig Szinérváralja filiája volt, majd a sárközi plébánia megalakulásakor Sárközhöz csatolták. 1807-ben vált önálló plébániává. A római katolikus hívek kezdetben a görögkatolikus templomban gyűltek össze szentmisére, majd saját fatemplomot építettek. A mai templom 1875-ben épült gróf Károlyi György és Schlauch Lőrinc szatmári püspök támogatásával, Szent István király tiszteletére. Az 1896-os tűzvész alkalmával leégett, de Meszlényi Gyula püspök saját költségén még abban az évben helyreállíttatta. A Szent Istvánt ábrázoló oltárképet 1897-ben Rátz Pál nagybányai esperes ajándékozta a templomnak. A templom mai két tornya 1913-ban készült el.
Augusztus 20-án, Szent István király, a Szatmári Egyházmegye fővédőszentjének ünnepén Nm. Ft. Schönberger Jenő megyéspüspök mutatott be szentmisét a szatmárnémeti székesegyházban. Az ünnepség a templom előtti Szent István-szobornál tartott koszorúzással folytatódott.
A Szatmári Római Katolikus Püspökség, a Nyíregyházi Egyházmegye és a Debrecen-Nyíregyházi Egyházmegye partnerségében az elmúlt hétvégén a Krasznabélteki Szőlő- és Borfesztivál alkalmával egy közös szentmisével útjára indította a „Katolikus rendezvényturizmus Szabolcs-Szatmár-Bereg és Szatmár megyében” elnevezésű, CET ROHU-00474 számú projektet, amely a Románia–Magyarország INTERREG VI-A együttműködési program „4.6 – A kultúra és a fenntartható turizmus szerepének erősítése a gazdasági fejlődésben, a társadalmi befogadásban és a társadalmi innovációban” című célkitűzés keretében valósul meg.
Augusztus 22-én Mária királynői méltóságát ünnepli az Egyház. Boldogságos Szűz Mária királynő ünnepét 1954-ben rendelte el XII. Piusz pápa, a mennybevétel dogmája kihirdetésének negyedik évfordulóján.
Szent István, a magyarok első királya, Géza fejedelem és Sarolt fiaként született 969 körül. A keresztségben az István nevet kapta, jelezve, hogy Krisztushoz tartozik, és elsőként koronázták meg a magyarok közül. 1000 karácsonyán a pápától kapott koronával uralkodóként Istennek ajánlotta népét, és szilárd alapokra helyezte a keresztény Magyarországot.
