Augusztus 11 és 14 között, „Együtt a család” a mottóval szervezte a Szatmári Római Katolikus Püspökség Család Munkacsoportja Erdődhegyen, a Helga Winter Házban a 17. Egyházmegyei családos tábort.
A Szatmári Római Katolikus Püspökség a Nyíregyházi Egyházmegye és a Debrecen-Nyíregyházi Egyházmegye partnerségében 2025. augusztus 16–17-én rendezi meg a „Katolikus rendezvényturizmus Szabolcs-Szatmár-Bereg és Szatmár megyében” elnevezésű, ROHU-00474 számú projekt nyitóeseményét.
Szent Maximilán Kolbe a XX. század egyik legismertebb vértanúja, aki 1941-ben az auschwitzi haláltáborban az egyik éhhalálra ítélt rab helyett önként vállalta a halált.
2025. augusztus 7–8-án a szatmárnémeti Megmaradás Háza adott otthont a „Sathmarland, du meine Heimat – A szatmári svábok betelepítéstől napjainkig” című kétnapos tudományos konferenciának. A Szatmári Római Katolikus Püspökség szervezésében megvalósult rendezvény nem csupán történelmi visszatekintés volt, hanem hálaadás és lelki emlékezés is. A konferencia időpontját tudatosan választották: 1804. augusztus 9-én alapította meg pápai bullájával VII. Pius pápa a Szatmári Egyházmegyét, így a jubileumi Szentévben az egyházmegye a konferenciával ünnepelte születésnapját.
Augusztus 10-én Erdődhegyen és Túrterebesen Szent Dónát püspököt ünneplik a szent tiszteletére szentelt kápolnában. Szintén ezen a nap ünneplik a misztótfalui Szent Lőrinc templom búcsúját.
Kik a szatmári svábok? A válasz azt gondoljuk egyszerű, hisz nincs olyan vidékünkön élő, aki ne ismerne sváb kollégát, barátot, rokont, netán ő maga is ilyen gyökerekkel rendelkezik. A gond ott kezdődik, ha azt kell megválaszolni, hogy mitől is sváb valaki? A kicsit több mint 300 éve kezdődő betelepítések során keletkezett népcsoport tagjai, mintegy 31 településén éltek a történeti Szatmár vármegyének, amelyek nem alkottak egyetlen tömböt, így többféle hagyományú, szokású közösség alakult ki. A számokat tekintve, a szatmári sváb közösség a legnagyobb a két világháború közötti időszakban volt, mintegy 25-30000 lélekkel, mára ez a szám mintegy 5000 főre olvadt (2021-ben a mai, romániai Szatmár megyében 3700 német nemzetiségű lakost számoltak meg, akikhez még Vállaj és Mérk német nemzetiségű lakosait is oda kell számítani). A Nagykároly környéki sváb falvakban élők alkotják a legnépesebb csoportot (a teljesség igénye nélkül: Nagykároly, Mezőfény, Csanálos, Vállaj, Mérk, Kaplony, Mezőpetri, Kálmánd, Csomaköz, Szaniszló, Mezőterem, Nagymajtény); általában, amikor a szatmári svábokról beszélnek, ezeknek a falvaknak lakosságára gondolnak, pedig a Bükk peremén (Erdőd, Szakasz, Béltek és környéke), a régi Szilágy vármegye északi (Tasnád és Szántó), valamint Ugocsa déli részén (Túrterebes) még igen nagy közösségek éltek.
